Új utakon

Gyermevédelmi alapelvek

GYERMEKVÉDELMI ALAPELVEK, FOGALMAK AZ 1997. ÉVI XXXI. TV. SZELLEMÉBEN

 

Az 1997. évi XXXI. tv. „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról"

 

A törvény alapelvei:

- A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, amelyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat.
- A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált segítséget, ellátást kell biztosítani.
- Új feladatmegosztásra került sor az állam és az önkormányzatok között, bővítve az önkormányzatok gyermekek védelmével kapcsolatos feladataikat, növelve felelősségüket a helyi ellátórendszer kialakításában.
- A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen.
- A kialakult új gyermekvédelmi struktúrának illeszkedni kell a helyi önkormányzatok feladat és hatásköréhez.

 

A törvény értelmében a gyermekek védelmének egymásra épülő módszere:

Pénzbeli ellátás

-   Rendszeres gyermekvédelmi támogatás:
A települési önkormányzat képviselőtestülete rendszeres támogatásban részesíti a gyermeket gondozó családot, ha a családban az egy főre jutó jövedelem kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjnál.
-   Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
A    települési    önkormányzat    képviselőtestülete    a    gyermeket    rendkívüli
gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a család időszakosan létfenntartási
gondokkal küzd.
-   Gyermektartásdíj megelőlegezése:
A tartásdíj megelőlegezésére csak akkor van lehetőség, ha a bíróság a tartásdíjat
jogerős határozatban már megállapította.
A gyámhivatal a tartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj benyújtása átmenetileg
lehetetlen és a gondozó szülő nem képes ellátni a gyermeket.
-   Otthonteremtési támogatás:
A támogatás célja,  hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült felnőtt
lakáshoz jutását, vagy tartós lakhatása megoldását segítse elő.
Az otthonteremtési támogatás iránti kérelmet a gyámhivatal felé kell benyújtani a
18. életév betöltése előtt hat hónappal.
-   Természetben nyújtott ellátás:

A települési önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható (pl. étkezéstérítés, egészségügyi szolgáltatás díja stb.).

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

-   Gyermekjóléti szolgáltatás:
-   A   gyermek   testi,   lelki   egészségének,   családban   történő   nevelésének elősegítése, biztosítása.
-   A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése.
-   A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.
-   A gyermekek napközbeni ellátása:
-   bölcsödéi ellátás,
-   családi napközi,
-   házi gyermekfelügyelet,
-   a gyermek átmeneti gondozása,
-   helyettes szülő,
-   gyermekek átmeneti otthona,

-   családok átmeneti otthona.

Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:

-   Otthont nyújtó ellátás lehetőségei:
-   hivatásos nevelőszülő,
-   hagyományos nevelőszülő,
-   gyermekotthon,
-   speciális gyermekotthon.
-   Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat/TGYSZ, korábban GYIVI/
-   szervezi, fenntartja a nevelőszülői hálózatot,
-   előkészíti a gyermek örökbefogadását,
-   ellátja a hivatásos gyámi feladatokat,
-   családgondozást, utógondozást is végez,

-   szaktanácsadási feladatokat is ellát.

A gyermeki jogok

- A gyermekek jogairól szóló Egyezményt a ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el, amely 1990. szeptember 2-án lépett hatályba és azt az ENSZ tagállamainak többsége ratifikálta.
- A Magyar Köztársaság 1991. november 20-án hirdette ki az Egyezményt, amely így a magyar jogrendszer részévé vált, ezért annak rendelkezéseit ugyanúgy kell alkalmazni, mint bármely más kihirdetett törvényt.
-   A gyermeki jogok kihirdetésének legfőbb indokai:
-   Annak felismerése, hogy a gyermekek különleges segítségre és támogatásra
szorulnak.
-   A családnak, mint a társadalom alapvető egységének minden támogatást és
védelmet meg kell kapnia ahhoz, hogy szerepét betölthesse.
-   A gyermeki jogok az emberi jogok nemzetközi védelmének fejlődésével került
napirendre.
-   Az egyezmény legfontosabb alapelvei:
-   A jogalkotó és jogalkalmazó szervek minden a gyermeket érintő döntésükben
a „gyermekek mindenek felett álló érdekét" kötelesek figyelembe venni.
-   Az  Egyezményben  lefektetett jogokat  minden  megkülönböztetés  nélkül  -
nevezetesen fajra, nemre, színre, nyelvre, vallásra, származásra vagy egyéb
helyzetre - szerinti különbségtétel nélkül biztosítani kell.
-   Amennyiben     az     Egyezmény    jogait    alkalmazó     ország     előnyösebb rendelkezéseket tartalmaz a gyermekre nézve, mint amit az Egyezmény előír, úgy azt a jogot kell alkalmazni.

 Az egyezmény kiemelkedő rendelkezései:

-   Polgári  és  politikai jogok a  gyermek speciális  helyzetének,   korának és
érettségi fokának megfelelően.
-   A családnak minden segítséget meg kell adni az államnak, hogy szerepét
betölthesse.
-   A gyermeket meg kell védeni minden elhanyagolástól,  kizsákmányolástól,
durvaságtól és erőszaktól.
- Szabadságától egyetlen gyermeket sem lehet törvénytelenül, önkényesen megfosztani, nem lehet kitenni megalázó büntetéseknek, kínzásnak - ügyét független bíróságnak kell tárgyalnia - érvényesítve az „ártatlanság vélelmét", tehát a gyermeket ne lehessen bűnösnek tekinteni a jogerős bírói ítéletig.
- Azt a gyermeket, akit ki kell emelni a családjából az állam különleges védelmére és segítségére jogosult, amelynek biztosításáról az állam gondoskodik.
- Az örökbefogadás engedélyezése csak az illetékes hatóságok útján -törvényes keretek között - történhet, mely nem járhat haszonszerzéssel.
- A részes államok azt is vállalják, hogy az Egyezmény rendelkezéseit a felnőttek és gyermekek legszélesebb körében megismertetik.

 

A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló csoportok

Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok:

- Alapvető szükségleteik kielégítése korlátozott.
- Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális és kulturális téren.

- Feladat: rövidebb-hosszabb ideig tartó támogatások, anyagi segélyezés, társadalmi integráció.

Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok:

- Azok a gyermekek és fiatalok, akiknek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy gondozó környezet nem biztosítja (pl. elhanyagoló nevelés, alkoholizálás, brutalitás, nélkülöző életmód stb.)
- Következménye: a gyermeknél megjelenik a deviáns magatartási forma, negatív kortárscsoportokhoz való ragaszkodás, alkoholizálás, kábítószerélvezet, gyermek-, fiatalkori bűnözés.
- Feladat: családon belüli okok csökkentése, megszüntetése, gyermek - család terápiák.

Beteg gyermekek és fiatalok:

-  Azok a gyermekek, akik valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodások miatt szorulnak - általában hosszantartó - segítségre pl. epilepsziások, szívbetegek, cukorbeteg, asztmás, daganatos, lisztérzékeny stb.

-   Kiemelt gondoskodást és szakszerű ellátást igényelnek.

Fogyatékos gyermekek és fiatalok:

Akik valamilyen szervi, idegrendszeri funkcionális károsodás miatt igényelnek tartós támogatást:
   Értelmi fogyatékosok:
-     enyhe (debil),
-     középsúlyos (imbecillis),
-     súlyos (idiótia).
   Hallási fogyatékosok:
-     nagyothallók,
-     siketek.
   Látási fogyatékosok:
-     gyengénlátók,
-     vakok.
   Mozgásfogyatékosok o   Beszédfogyatékosok:
-     pöszék (selypek),
-     orrhangzósok,
-     hadarok,
-     dadogók

-     írás - olvasás - számolási zavarok.

Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok:

A „nehezen nevelhetőség" gyűjtőfogalom, amelyben a sokféle értelmezés miatt
szinte alig lehet eligazodni.
   Fogalma: Általánosságban az a gyermek, aki az átlagnevelésben problémát
jelent, ide sorolhatóak a „társadalmi fogyatékosok", „érzelmi fogyatékosok",
magatartási zavarban szenvedők.
-   Szűkebb    értelemben,    akik   közösségben    inadekvát   módon,    nehezen
illeszkednek be. Idetartoznak:
-   Magatartási zavarok: engedetlenség, dac, szembehelyezkedés a felnőttekkel.
-   Indulatosság,   dühkitőrés,   agresszió:   lelki  jelenségek   különböző,   hirtelen
megjelenő formái.
-   Hazugság:   a   valóságnak   szándékos   meghamisítása,   célja   a   tudatos
félrevezetés.
-   Kóros hazugság: ha kiszámíthatatlan, vagy csökkent beszámíthatóságú egyén
teszi.
-   Szökés,   csavargás:  sok  ok  idézheti   elő:   nem  érzi  jól   magát  az  adott
közösségben, szabad élet utáni vágy, rosszul bánnak vele, iskolai kudarcok,
félelem stb.
-   Gyújtogatás: a gyermek tűzimádatából fordul elő a pirománia, mely gyakran
kényszeres jellegű cselekedet.
-   Lopás: sűrűn előforduló esemény, kisgyermeknél infantilis vágy kielégítése,

kényszeres lopás a kleptománia.

A bűnöző gyermek és fiatalkorú:

-   Bűnözés: általában jogrendbe ütköző cselekedet, melyet a törvény büntetni
rendel.
-   A bűnözésről  beszélhetünk jogi,  orvosi,   lélektani,  erkölcsi,  gazdasági  és
társadalmi szempontból.
-   Leggyakrabban előforduló bűnözési formák:
-   lopás,
-   testi sértés,
-   garázdaság,
-   betörés, rablás,

-   szexuális bűncselekmények.

A neurotikus gyermek és ifjú:

- A neurózis olyan megbetegedés, amelynél nehezen vagy egyáltalán nem kimutatható morfológiai, anatómiai, strukturális elváltozás nincs. Köznapi nyelven ide tartozónak ítéljük az „idegességet".
-   Leggyakrabban előforduló formái:
-   alvási zavarok,
-   félelem - szorongás.
-   Pszichopata gyermek: az egész személyiséget érintő rendellenesség, a normálistól elütő lelki alkat, többé - kevésbé krónikus állapot.

Figyeljen gyermekére
városbiztonság
szenvedélybetegségek
családon belüli erőszak
áldozatvédelem
Hírek
programajánló
képtár
video
Bűnmegelőzési akadémia