Új utakon

Egy szörnyű emlékkel, vagy a tettessel?

 "Akit megerõszakoltak, egy szörnyû emlékkel él együtt.

 Akit a férje erõszakolt meg, az a tettessel." 

 

Egyre többet hallunk és beszélünk arról, hogy a bûncselekmények száma rohamosan nõ, elhatalmasodik és félelmetessé válik körülöttünk az erõszak. Sokszor emlegetjük, hogy "már az utcára sem lehet kimenni", mert az ember nem érezheti biztonságban magát. Mindeközben gondolunk-e arra, hogy az erõszakos bûncselekmények jelentõs részére nem a nyílt utcán, a sötét parkokban, de nem is bûnbandák egymás közötti leszámolása során, hanem családi otthonok falai között kerül sor? Számon tartjuk-e az erõszak áldozatai, elszenvedõi között azokat, akiknek testi épségét, biztonságérzetét, életét nem az elõttük ismeretlen támadó, hanem saját közeli hozzátartozójuk fenyegeti?

A családon belüli erõszak napjaink egyre súlyosbodó társadalmi problémája. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a Rendõrség egymaga képtelen megoldani. Meg kell tenni azonban minden törvényes és lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a bántalmazott biztonságban érezze magát és az elkövetõ felelõssége bizonyítható legyen.

 A kriminológia feladatai közé tartozik a bûnözõvé válás okaira adandó magyarázat, míg a viktimológiának az áldozattá válás folyamatát kell kutatnia. Nem kis jelentõségû annak tisztázása, mennyiben járultak hozzá az áldozat cselekedetei és tulajdonságai a bûncselekmény elkövetéséhez, azaz milyen az áldozat ún. viktimitási foka.

 Az áldozattá válást elõsegíthetik: személyi kör, az ember kapcsolata a szociális környezettel, a képzettség, valamint a tér és az idõ mint objektív adottságok. A személyi körbe sorolhatók a kor szerinti meghatározottság, az egészségi állapot, az áldozat helye a családban és a család struktúrája. Mindezeknek kiemelt a jelentõsége.

A családon belüli erõszak testi vagy lelki bántalmazás az elkövetõvel közeli vagy bensõséges kapcsolatban álló vagy állott személy ellen.

A lelki bántalmazás külön kiemelését az indokolja, hogy hatásaiban, következményeiben vetekszik a fizikai bántalmazással. Gyakran pszichés zavarokat, depressziót, esetleg öngyilkosságot eredményez.

 Ki kell hangsúlyozni, hogy a házasságban vagy élettársi kapcsolatban már nem élõ személyek közötti erõszak, valamint a családban élõ gyermekek, nagyszülõk vagy más rokonok sérelmére történõ bántalmazás is családon belüli erõszaknak tekintendõ.

 A családon belüli erõszak többféle módon jelenhet meg, attól függõen, hogy kire irányul. A családon belüli erõszak rendszeres, visszatérõ folyamat, amely egyre veszélyesebb jelenséggé válik. Miután a privát szférában történik, ezért nehéz a nyomon követése.

 

 A családon belüli erõszak dinamikája

 

 Az erõszak attól függ, hogy az illetõ mennyire és hogyan tanulta meg feldolgozni a dühét, valamint a stresszt és frusztrációt, ami minden ember életének szerves része.

 A fiúk és a lányok szocializációja egyaránt azon alapul, hogy meg kell felelniük a rájuk vonatkozó szerepeknek, és hogy ezen belül a férfi és nõ között "természetes" alá-fölérendeltségi viszony van.

A fiúk már korán megtanulják, hogy a nõket régtõl fogva a férfiak tulajdonának tekintették, akik ellenõrzésre, irányításra és fegyelmezésre szorulnak, akár a gyerekek. E célra egy férfi akár erõszakot is alkalmazhat.

 Ha a gyerek saját szüleit is erõszakos kapcsolatban látja vagy hallja, azt a következtetést vonja le, hogy a felnõtteknél az erõszak elfogadható és hasznos: aki erõszakot használ, az eléri, amit akar.  

Az erõszakos viselkedést elsõsorban azonban nem a környezetbõl vett minták alapján tanulja a gyerek, hanem a környezet reakcióiból. Az erõszakos férfinak ritkán kell tettei miatt negatív következményekkel számolnia a környezete részérõl. A bántalmazott gyakran maga is megerõsíti az agresszív viselkedést: passzívvá válik, megalázkodik, hogy elkerülhesse a további támadásokat, az életveszélyt.

 Gyermekkorukban úgy nevelik a nõket, hogy elhiggyék: a legfõbb céljuk a nagy Õ-re várni, majd jó feleségként anyává válni, és megfelelni mások elvárásainak.  

A nõi szerepmodellek értelmében feladatuk boldoggá tenni a férjüket, családjukat, és ha valami miatt megromlik a kapcsolat, az õ dolguk, hogy megpróbálják rendbe hozni. 

A kép illusztráció
A kép illusztráció

 Hazánkban minden második, halállal végzõdõ erõszakos bûncselekmény "családi ügy". A brutálisan agyonvert, agyonszúrt, megfojtott, felgyújtott vagy más módon megölt áldozatok fele nem csupán ismerte, hanem egykor szerette is gyilkosát, hiszen szülõje, gyermeke, testvére, házastársa, élettársa volt.


 A közhittel ellentétben ezek a cselekmények többségükben nem a családi együttélés okozta feszültség vagy hirtelen felindulás kiszámíthatatlan következményei. Ellenkezõleg: általában nagyon is kiszámíthatóak, elõre láthatóak. A hozzátartozó életének kioltását többnyire éveken, sõt évtizedeken át tartó rendszeres és brutális bántalmazássorozat és terror elõzi meg. 


Figyeljen gyermekére
városbiztonság
szenvedélybetegségek
családon belüli erőszak
áldozatvédelem
Hírek
programajánló
képtár
video
Bűnmegelőzési akadémia