Új utakon

A sértett jogai és kötelezeségei

A sértett jogai és kötelezeségei

Ahhoz, hogy a bűncselekmény áldozata, sértettje a büntetőeljárás során megfelelően el tudjon igazodni, érvényesíteni tudja akaratát ismernie kell lehetőségeit, hiszen őt is különböző jogok illetik meg, illetve különböző kötelességei vannak.                   

A sértett jogai a büntetőeljárásban

- döntsön magánindítványra büntethető bűncselekmény esetében az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának kérdésében;

- polgári jogi igényének biztosítására - kárának megtérítése céljából - indítványozza az elkövető vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét;

- megalapozott bejelentést tegyen olyan kizárási (elfogultsági) okról, amely a büntetőügyekben eljáró hatóság vezetőjére, tagjára továbbá a szakértőre, a szaktanácsadóra, a tolmácsra, a jegyzőkönyvvezetőre és a gyorsíróra vonatkozik;

- előterjesszen igazolási kérelmet, határidő vagy határnap hibáján kívüli elmulasztása esetén;

- megtekintse az őt érintő iratokat a nyomozás befejezését követően;

- kapjon nem hiteles, illetve külön kérelemre hiteles másolatokat a bűnügy irataiból;

- a büntetőeljárás tartalma alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően bizonyos esetekben személyi védelemre jogosult a sértett és a képviselője is, melynek feltételeit a Kormány 34/1999. (II. 26.) számú rendelete határozza meg.

- jelen legyen a nyomozás során a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a szakértő meghallgatásánál, továbbá az első és másodfokú bírósági eljárásban bármely eljárási cselekménynél, kivétel a vádlott kihallgatása akkor, ha a sértett egyben tanú is.

- indítványokat és észrevételeket tegyen az eljárás minden szakaszában, így a költségek előlegezése mellett az eljárási cselekmények gyorsírással, hangfelvevővel, vagy egyéb berendezéssel történő rögzítésére.

- kezdeményezze a bírósági tárgyalás előtt az ügy áttételét, egyesítését, elkülönítését, megjelölhet olyan körülményt, amely a tárgyalást akadályozhatja, illetve annak megkezdése előtt célszerű figyelembe venni.

- kezdeményezze továbbá kérdések feltételét is a tárgyaláson kihallgatott vádlotthoz, szakértőhöz, tanúhoz.

- Az elsőfokú bírósági tárgyaláson az ügyészi vádbeszéd - a másodfokú tárgyaláson pedig a fellebbező perbeszéde - után felszólaljon és nyilatkozzon a vádlott bűnösségéről

- igényelje a tanúkénti megjelenésével felmerült költségeinek - jogszabályban megállapított mértékű - megtérítését;

- kérje magánvádlókénti fellépése esetén az ügyben felmerült készkiadásai (útiköltsége, ellátási költsége és a szállás költsége) megfizetését;

- kártalanítást igényeljen - külön jogszabály szerint - a szakértői vizsgálattal vagy más eljárási cselekménnyel okozott károkért. 

- felvilágosítást kérjen büntetőeljárásbeli jogairól és kötelességeiről; a törvényben meghatározott esetekben

- közreműködjön a bizonyításban; jogorvoslattal (panasszal) forduljon a nyomozó hatósághoz, illetve az ügyészséghez a jogait vagy érdekeit sértő hatósági határozatok, intézkedések, illetve az intézkedések elmulasztása miatt;

- anyanyelvét használja mind szóban, mind írásban;

- a nyilvánosság kizárását kérje - erkölcsi okból - a bírósági tárgyalásról, illetőleg annak egy részéről.

 

A sértett kötelezettségei a büntetőeljárásban


- bocsássa a hatóság rendelkezésére a kért okiratokat, adatokat és adja meg a szükséges felvilágosításokat;

- vesse alá magát a szemlének a bizonyítandó tény felderítése vagy megállapítása céljából, biztosítsa a helyszín megtekintését, illetve megfigyelését, bocsássa az illetékes bűnüldöző szerv rendelkezésére a birtokában lévő tárgyakat, vagy gondoskodjon azok megőrzéséről;

- tartózkodjon - a nyomozó hatóság rendelkezése alapján - a szükség szerint a nyomozás helyszínén és segítse elő eredményes teljesítését

- jelenjen meg a kihallgatásra, illetve szakértői vizsgálatra alkalmas állapotban a hatóság idézésére a megjelölt helyen és időben.

- ne távozzon el engedély nélkül tanúkénti kihallgatásakor, a bizonyítási kísérletkor, a felismerésre bemutatáskor, a szembesítéskor és a legjobb tudomása szerint tegyen vallomást; segítse elő (például adatszolgáltatással) a szakértői véleményadást, továbbá vesse magát alá és tűrje, hogy a szakértő elvégezze a szükséges - műtétnek nem minősülő - vizsgálatot;

- gyakorolja úgy jogait és tanúsítson olyan magatartást, hogy az eljárás rendjét ne zavarja, indokolatlanul ne akadályozza, ne hátráltassa.

- bűncselekmény folytán sérelmére keletkezett kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járjon el. Ez nemcsak a vagyoni kárt eredményező, hanem a testi sérüléssel együtt járó bűncselekményeknél is elvárt. Ezért a gyógyulása érdekében igénybe kell vennie - súlyos, különösen életveszéllyel járó műtéti beavatkozás kivételével - a rendelkezésre álló megfelelő gyógykezelést.

 

Ki fordulhat az áldozatvédelmi referenshez segítségért?

Bárki, akinek sérelmére bűncselekményt követtek el. Mindenkinek a saját gondja, baja a legfontosabb, ezért az áldozatvédelmi referenst a legjelentéktelenebbnek tűnő ügyben is meglehet keresni. Legjobb tudása szerint igyekszik tanácsot adni, megoldást keresni a problémára és ha ő maga nem is tudja azt megoldani, akkor ahhoz az állami vagy civil szervezethet irányítja a sértettet, ahol segítséget kaphat.



Figyeljen gyermekére
városbiztonság
szenvedélybetegségek
családon belüli erőszak
áldozatvédelem
Hírek
programajánló
képtár
video
Bűnmegelőzési akadémia