Új utakon

Áldozatsegítés

A bûncselekmények ismertté válásának, illetve látenciájának és a büntetõeljárás sikerének alakulásában jelentõs szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bûncselekmény nem jutna a hatóságuk tudomására, a legtöbb bûncselekmény elkövetõjének kilétére nem derülne fény az õ együttmûködésük nélkül, és nem lenne lehetõség a bûntetõ eljárás lefolytatására, az elkövetõ megbüntetésére. Ezért világszerte rámutattak arra, hogy az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel.
 Ennek a felismerésnek az eredményeként jelentek meg azok a társadalmi kezdeményezések, melyek az áldozattá vált emberek segítését tûzték ki célul. Létrejöttek az elsõ áldozatsegítõ szervezetek. Ezek civil kezdeményezések voltak, de az állam is felismerte ennek a tevékenységnek a fontosságát és segítséget nyújtott a szervezetek mûködéséhez, illetve a különbözõ állami intézmények, hatóságok is feladatul kapták az áldozatok segítését.

 Az áldozattámogató szervezetek létrejötte a nyugat- európai társadalmakban szorosan összefügg azokkal az önkéntes, karitatív és független, nonprofit jellegû tevékenységekkel, amelyek az egészségügy, a szociális gondoskodás, az oktatás, stb. területén a XX. század második felében mozgalom jelleget öltöttek.

 Bizonyos közérdekû gondok megoldására világszerte összefognak az állampolgárok, és maguk reagálnak egyes megoldást igénylõ  problémákra, önerõbõl létrehozzák a megfelelõ szervezetet. Így történt ez az áldozatsegítés esetében is. 

 Kezdetben az áldozatsegítõ mozgalom izolált volt, 1974-ben Németországban Fehér Gyûrû, Nagy-Britanniában ugyanebben az idõben Áldozatokat Támogató Szolgálat elnevezéssel jöttek létre az elsõ társadalmi szervezetek. A fejlõdés a 80-as évek nemzetközi kezdeményezéseinek és dokumentumainak hatására következett be. Számottevõ eredményeket Nagy-Britanniában, Hollandiában és Németországban értek el.  

Az európai áldozatszolgálat fejlõdésének elõsegítése érdekében, 1989-ben az Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban, Svájcban és Nagy- Britanniában mûködõ szervezetek létrehozták az Európai Áldozatvédõ Fórumot. 

Az egymás közötti kapcsolatot és információáramlást alapvetõen az évenként megrendezendõ konferenciák jelentik. Az 1992-ben Dublinban szervezett konferencián felvételt nyert a Fórum tagjai közé a magyar Fehér Gyûrû Közhasznú Egyesület is.

 Az 1990. július 17-én Stokholmban elfogadott alapszabály értelmében a Fórum célkitûzései: 

- elõsegíteni a bûncselekmények áldozatai számára a hatékony szolgálat kialakítását és fejlõdését Európában

- elõmozdítani, hogy egész Európában tisztességes és azonos kompenzációt nyújtsanak minden áldozatnak, állampolgárságra való tekintet nélkül

- támogatni a bûncselekmények áldozatainak a bûntetõ igazságszolgáltatással és más eljárásokkal kapcsolatos jogait Európában. 

E célkitûzések megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat határozta meg a Fórum:

 - információ, tanácsadás egyéneknek és csoportoknak ahhoz, hogyan szervezzék meg az áldozatszolgálatot ott, ahol ez még nem történt meg 

-  tájékoztatás jól mûködõ modellekrõl és a létezõ szolgálatokról

-  az áldozatok problémáinak és a szükséges intézkedéseknek a tudatosítása

-  az áldozatokra vonatkozó ismeretek bõvítését szolgáló kutatások elõsegítése és támogatása, a viktimizációs problémák megoldását célzó elképzelések kimunkálása

-  kapcsolat fenntartása olyan európai szervezetekkel, amelyeknek a közremûködése hasznos lehet az áldozat számára.

 A tagszervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tevékenységük során nem tesznek hátrányos megkülönböztetést az áldozatok között, kivéve ha van olyan másik szervezet, amely hatékony segítséget tud nyújtani az érintett áldozatoknak.

Mind az Európai Fórum, mind a tagszervezetek vállalják, hogy politikától mentes tevékenységet folytatnak, és nem vesznek részt semmilyen, az elkövetõ elítélésével kapcsolatos kampányban.

 Az európai összefogás újabb példája, hogy az Európa Tanács a Fórum javaslatára Nagy-Britannia Belügyminisztériuma által kihirdetett Áldozatvédelmi charta elfogadásával egyidejûleg, 1990-ben február 22-ét a bûncselekmények áldozatainak európai napjává nyilvánította.

Figyeljen gyermekére
városbiztonság
szenvedélybetegségek
családon belüli erőszak
áldozatvédelem
Hírek
programajánló
képtár
video
Bűnmegelőzési akadémia